Fontos!

Feltétlenül nézze meg az ÖN Egészségpénztárának Szolgáltatási Szabályzatát !

Sporteszközök vásárlását is támogathatják az Egészségpénztárak (nem mindegyik!), ahol a sportszereken (kerékpár, ütő, stb.) túl a testi épséget közvetlenül védő (kar, könyök-, térd-, fejvédő) eszközök támogatását is értik.

Támogatás szempontjából nem tekintik sporteszköznek: sportruházat (fürdőruha, melegítő), sportlábbeli, sporteszközök szállítására és tárolására szolgáló eszközök, sporteszközök alkatrészei, nem emberi izomerővel hajtott eszközöket.

A sporteszközökkel kapcsolatos támogatást az Egészségpénztárak adóköteles életmódjavító egészségbiztosítási szolgáltatásként nyújtják.

Sporttevékenységekkel kapcsolatos elszámolás a következőkre lehetséges: teremhasználati, pálya-, sportbérletek, jegyek (uszoda), bérleti díjak (pályabérlet), nevezési díjak (amatőr), megvásárlásával segíthetik az Egészségpénztárak a sporttevékenységeket.

Fontos kikötés, hogy személyenként és naptári évenként legfeljebb a minimálbér 1 havi összegének határáig vehető igénybe. (2011-ben 78.000,-Ft/év)

Nézze meg, hogy az Ön Egészségpénztára támogatja-e az Ön kedvenc sporttevékenységét.

A sporttevékenységekkel kapcsolatos támogatást az Egészségpénztárak  adómentes, kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként nyújtják.

A fent felsorolt szolgáltatást igénybe lehet venni Egészségterv (Életmódterv) alapján is, amely prevenciós szolgáltatásnak minősül, így 10 %-os adókedvezményt is kaphat rá.

Ezeket a szolgáltatásokat az Egészségpénztárak eltérően számolják el, ezért a támogatásával kapcsolatos pontos információkat érdemes elolvasni az Ön Egészségpénztárának Szolgáltatási Szabályzatában.

A törvény idevonatkozó szövege (részlet): (1993. évi XCVI. tv. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról)

Az egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre

51/B. § (1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:

n) a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása, melynek keretében különösen pálya-, uszoda-, teremhasználatra, illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérletjegy megvásárlása támogatható. Nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, sportlábbeli és az étkezés költsége. Fogyatékos személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásnak minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékos személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költségét. A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása személyenként és naptári évenként legfeljebb a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegének mértékéig vehető igénybe.

Az egészségpénztárak által nyújtható életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások köre

51/C. § Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

c) sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;

Prevenció előírásai

51/E. § (1) Az egészségpénztárak által nyújtott szolgáltatások a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint minősülnek prevenciós szolgáltatásnak.

(2) A pénztárral szűrési, állapotfelmérési tevékenységre szerződött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek.

(3) A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végző, e célra szerződött egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti. Az egészségterv kötelező tartalmi elemei:

a) a beteg állapotát, panaszait felmérő kérdőíves előszűrés eredményének összefoglalása;

b) a pénztár alapszabályában meghatározott alapszűrések eredménye;

c) az állapotfelmérést végző szakorvos által az a) és b) pont vizsgálatai alapján javasolt további állapotfelmérő vizsgálatok eredménye;

d) az a)-c) pontban végzett vizsgálatok összefoglaló értékelése;

e) a d) pont alapján készült javaslat a további vizsgálatokra és ellenőrzésekre, esetleges gondozásba vételre;

f) a d) pont alapján készült életvezetési javaslat, amely kiterjed

1. a táplálkozási javaslatokra;

2. az esetlegesen javasolt sporttevékenységekre;

3. az esetlegesen javasolt gyógyászati szolgáltatásokra;

4. az esetlegesen javasolt, az 51/B. § (1) bekezdésének h) pontjában és az 51/C. § d) pontjában felsorolt kúraszerű ellátásokra.

(4) A személyes egészségterv alapján indokolt, az egészség megőrzését és a megbetegedések megelőzését elősegítő - az orvosi javaslat alapján - igénybe vehető szolgáltatások közül az 51/B. § (1) bekezdésének d)-e) és n) pontjaiban felsorolt szolgáltatások prevenciós szolgáltatásnak minősülnek.

 (6) Ha az a (2) bekezdés alapján készített személyes egészségterv alapján indokolt, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az 51/B. § (1) bekezdésének h) pontjában és az 51/C. § d) pontjában felsorolt szolgáltatások is.

(7) A (2), (4) és (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatások csak akkor minősülnek prevenciós szolgáltatásnak, ha a pénztártag a (3) bekezdés f) pontja szerinti javaslat megértését, a javaslatok elfogadását és a megvalósításban való együttműködő készségét aláírásával igazolja és - a (4) és (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetén - a (2) bekezdésben meghatározott személyes egészségterv a szolgáltatás igénybevételének időpontját megelőző két éven belül készült.

A jogosulatlanul igénybevett szolgáltatások adó- és járulékkötelesek!